7- 10. osztályos diákok jelentkezhetnek Ausztriából, Bulgáriából, Horvátországból, Csehországból, Magyarországról, Moldova Köztársaságból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából a környezetvédelmi versenyre, melynek témája az ökológiai lábnyom és az egészséges folyók.

Egy közös, határokon átívelő természetvédelmi akció lesz a program fénypontja. „A résztvevők olyan izgalmas tapasztalatcserére számíthatnak, melyen 11 ország iskolái vesznek részt” – mondta el Barbara Tauscher, a WWF Ausztria környezetvédelmi oktatási programjának vezetője. A részvétel ingyenes. A jelentkezés határideje 2013. július 9. További információ és a regisztráció itt található.

A környezetvédelmi program egyhetes tanár-diák akadémiával kezdődik, melyre 2013. szeptember 27. és október 2. között Ausztriában kerül sor. A résztvevők számos workshopon és szabadtéri foglalkozáson vesznek részt, melyek a környezetvédelem olyan témáit járják majd körbe, mint az Ökológiai lábnyom – A fogyasztás globális hatásai, Duna-Európa életvonala, és az Aktív civil – mások motiválása és mozgósítása. Projektmenedzsment, csapatépítés és a sajtókommunikáció szintén a program részét fogják képezni. A diákoknak az iskolaév végéig van idejük arra, hogy a környezetvédelmi projektet véghezvigyék. Mind az ötletek, mind azok megvalósítása teljesen a diákok kreativitására van bízva. A programok rendkívül különbözőek lehetnek az utcaszínháztól kezdve a kiállításokon és újságcikkeken át egészen az iskolai környezetvédelmi akciókig.

A környezetvédelmi projektek alakulása egy nyilvánosan elérhető interaktív blogon is követhető lesz.

A projekt résztvevői naplót vezetnek, képeket és videókat oszthatnak meg, így is elősegítve a tapasztalatcserét. A résztvevő tanárok és diákok mellett bárki elmondhatja a véleményét a programokról, aki az oldalra látogat.

2014 júniusában Romániában záróeseményen találkoznak majd a diákok és tanárok, ahol bemutatják a környezetvédelmi projektjeiket, tapasztalatot cserélnek és a 2014-es őszi időszak új együttműködési projektjein is ötletelnek majd. A környezetvédelmi projektek megvalósításáért pénzügyi támogatásban részesülnek az iskolák. A program angolul zajlik

Tisztítja a környezetet, modern művészeti ág, mégis bünteti a hatóság – mi az? Hát a negatív (angolul reverse) graffiti  néven ismert street art irányzat.

Képviselői nem más utcaművészek alkotásait vagy a tagelők firkáit veszik „festővászonnak”, hanem a nagyvárosi forgalom és környezetszennyezés miatt beszürkült falfelületeket célozzák meg. És nem festékkel dolgoznak, hanem vizes tisztítással alakítják ki a kívánt képet. Egyesek szerint igazán kreatív, elgondolkodtató és környezetbarát az ötlet, mások ugyanúgy büntetnék, mint a hagyományos graffitiseket.

Az irányzat előfutárának sokan Kim Abelest tekintik, aki 1981-ben kezdett foglalkozni a szmogszennyezés művészetté formálásával. Kivágott stencileket helyezett fel a műterme tetejére, és a leülepedő szmog rajzolta ki az "égbolt láblenyomatát". A Smog Collectors a láthatatlan levegőszennyezésre hívja fel a figyelmet művészi módon.

A negatív graffiti egyik neves képviselője a brit Paul Curtis, aki Moose néven jó tíz éve tisztogatja az utcákat, és nem csak az Egyesült Királyságban. Egy amerikai reklámügynökség felkérésére egy tisztítószer népszerűsítésére San Franciscóban készített őshonos növényfajokat ábrázoló stencileket, majd a mintákat „felpucolta” egy autóút zajcsökkentő betonfalára. (Egyes kritikusok szerint eladta magát az ügynökségnek, még akkor is, ha a használt tisztítószer növényi alapú, környezetbarátnak hirdetett termék.)

Moose részese volt a Hastings Moth Project elnevezésű kezdeményezésnek is, amely a történelmi nevezetességnek számító város művészeti újjászületését volt hivatott szimbolizálni. A városvezetés engedélyt adott, hogy az üres falfelületekre ideiglenesen street art alkotások kerülhessenek. Moose hét helyszínre geometrikus formákból kialakított lepkemotívumokat tervezett a falakra, amelyeket az e tájon honos lepkefajok inspiráltak. „A negatív graffiti integrálja a környezetbe a képet, nem pedig elkülöníti attól”, fogalmazta meg egy szakértő.

Scott Wade (a Dirty Car Art alapítója)a piszkos szélvédőket emelte művészi szintre. A köznapi „moss le” felirat helyett fantasztikus képeket alkot, műalkotásai azonban valóban a pillanatnak szólnak, hiszen az első eső elmossa őket.

Mivel Scott egy kőzúzalékkal borított út mellett lakik, autóját állandóan belepi a finom fehér por, amelyet ujjával, ecsettel vagy más eszközzel „töröl” képpé.

Egyik híres alkotása Einstein portréja („Hátha értékelné ezt a fajta relativitást”, mondta Scott), de Mona Lisát is párosította már Van Gogh-gal, és Vermeer gyöngyfülbevalós lánya után Ronaldo robbant be az autóüvegre. Galériájában még számtalan pillanatképet meg lehet csodálni.

A negatív graffitisek közül talán a brazil Alexandre Orion törte a legtöbb borsot a hatóságok orra alá. Azok számára kíván üzenni környezettudatos témájú falképeivel, akik máskülönben nem volnának hajlandóak meghallgatni őt. Sao Paulóban egy közlekedési alagút falára tisztított koponyáival arra hívta fel az autóvezetők figyelmét, mit művel egészségünkkel a járművek károsanyag-kibocsátása.

A hatóságok - hogy eltüntessék a provokatív képet – először tisztára mosatták az Orion által átalakított falfelületet. Amikor a művész a szemközti falra is felrajzolta a koponyákat, azt is végig lesikáltatták. A macska-egér harc végén a városvezetés elrendelte, hogy Sao Paulo minden alagútjában tisztítsák meg a falakat a szennyeződésektől – nem igazán voltak fogékonyak az iróniára.

A legfrissebb kezdeményezés a Kickstarter adománygyűjtő oldalon nemrég megjelent Greene Street NYCcsoport, akik 15 ezer dollárt kértek tervük megvalósításához. A Global Clean Art Movement (Globális Tiszta Művészet Mozgalom) irányzathoz csatlakozva egy három elemből álló negatív graffiti projektet szándékoznak alkotni „valamikor május folyamán” a New York-i West Houston Streeten. A tervezett kép a kőolajfüggőség károsságát, a vízbázisok jelentőségét és a szén-dioxid-lábnyom csökkentését hangsúlyozza. A szükséges pénzt alig négy hét alatt összedobták az érdeklődők.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nejlonzacskómentes napot szervez július 3-án a nemzetközi Global Alliance for Incinerator Alternatives. Magyarországon a hazai tagszervezet, a Humusz Szövetség és partnerei hívják fel a figyelmet a környezettudatos életmód elemi szintű követelményére. A zöld szervezet mindenkit táskakészítésre biztat: ez a Reszütyő pályázat.

Átlagosan egy zacskót körülbelül huszonöt percig használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket. A nejlonzacskók kis súlyuk és méretük miatt sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és így a természetes élőhelyeket szennyezik. A lerakóra kerülők is gondot okozhatnak, hiszen a szél könnyedén felkapja, és a környéken szétszórja a cafatokat. Az óceánok műanyagos szennyezése is elképesztő méreteket ölt, kutatók már „műanyaglevesről” és szemétszigetekről beszélnek.

2007-ben Magyarországon naponta 1,3 millió darab zacskót bocsátottak piacra. Annak hatására, hogy a műanyag bevásárlótáska környezetvédelmi termékdíj tétele jelentősen megnőtt (1800 forintot fizetnek minden kilója után az erre kötelezett gazdálkodók, ami természetesen a fogyasztói árakra való áthárítással történik), visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A mostani bevallások szerint 1700 tonna körüli a műanyagzacskók éves forgalma, többek között azért, mert egy része a feketepiacra tevődött át, amiről nincs statisztika.

Miből van?

A műanyagzacskók mesterségesen létrehozott hosszú, nagy rugalmasságú, ugyanakkor terhelhető polietilén (PE), azaz szénhidrogénláncokból állnak. A nálunk boltban kapható zacskók jellemzően LDPE-ből készülnek. A legfőbb probléma, hogy a műanyagzacskók ugyanabból a nem megújuló erőforrásból: kőolajból származnak.

Kitekintő

Jelenleg havonta körülbelül 38 milliárd szatyor kerül forgalomba szerte a világon, és percenként egymillió nejlonzacskót használnak az emberek. Egy átlagos európai ötszáz nejlonszatyrot használ el egy év alatt.
Vannak olyan országok, amelyek határozott megoldások mellett döntenek: például Olaszországban, Franciaországban, Ruandában és Bangladesben radikálisan visszaszorították az eldobható műanyagszatyrok árusítását, helyette a lebomló zacskók forgalmazását támogatják. Los Angelesben teljesen betiltották az élelmiszerboltokban kapható ingyenes zacskókat, ugyanis évente kétmillió dollárba került a városnak, hogy eltakarítsák a nejlonszemetet az utcákról.

Másutt az adóztatással próbálják visszaszorítani a zacskók mennyiségét. Adó kivetésével csökkenthető a fogyasztás mennyisége és a befolyó pénzt a hulladék ártalmatlanítására tudják fordítani az országok. Írországban a fogyasztókat, Dániában a kiskereskedőket, míg Finnországban és Svájcban a nagykereskedőket adóztatják meg. Ausztráliában és Belgiumban a kormány és a nagykereskedők között született megállapodások segítségével igyekeznek a nejlonzacskók mennyiségét csökkenteni.

Széteső zacskók

Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz. A biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották a nem lebomlókat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskókat ténylegesen átalakítják-e a mikroorganizmusok és enzimjeik. A kukoricakeményítőből vagy tejsavból fermentálással előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak

Ezzel szemben a piacon szinte csak az ún. "oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől. A „környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. Másik probléma, hogy az így előállított PE tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.

Mindezekből az következik, hogy a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel környezetünket megkíméljük a felesleges szennyezéstől, és sokkal divatosabb az  egyedi táska, mint az áruházak önreklámozó nejlonszatyrai.

Kevesen tudják, ha nyolc órán keresztül hűtünk egy helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha két napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy tévét.

A természetes anyagokból készült hőszigetelés 5-7 Celsius-fokkal csökkenti a hőmérsékletet a lakásban, míg a klímaberendezésekkel hosszú távon csak a külső hőmérsékletet növeljük. A klímák áramfogyasztása -10 ezer forinttal dobhatja meg a villanyszámlát. Fontos szempont, hogy ha az áramot szén- vagy gázerőműben állítják elő, akkor ezzel is nő az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása. A hőszigetelés akkor hatékony, ha árnyékolással kombinálják.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtőberendezés havonta körülbelül 250 kilowattórával növeli az áramfogyasztást.”

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszakban fogyott több áram Magyarországon. A Mavir tájékoztatása szerint ma már tartós kánikulában az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás a klímaberendezések használata miatt. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A szigetelésbe fektetett összeg kettő-négy év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint hét forint hasznot hoz.

A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál.

Hő- és hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően mind több lapostetőt alakítanak növényekkel beültetett zöldtetővé. Ennek kialakítása hozzávetőleg 10-15 ezer forint négyzetméterenként. A hagyományos sátortetős épületek esetében azonban ez a lehetőség nem volt választható – eddig. Roel de Boer holland formatervező kúpcserepével tetszőleges dőlésszögű tetőn is kialakítható szigetelő növényréteg.

Forrás: Roel de Boer Design

„A városokban alkalmazott építőanyagok zárt felületeket képeznek, mint a cseréptető vagy az aszfaltburkolat. Ezeken nem képesek sem megtelepedni, sem szaporodni a növények és az állatok, márpedig előbbiek a levegő tisztításában játszanak lényeges szerepet, utóbbiak pedig a lelki jóllétünk szempontjából fontosak. A tető megfelelő élettér a növények és állatok számára, mert a nagy magasság szavatolja a háborítatlanságukat”, mondja a tervező honlapján. 

Forrás: Roel de Boer Design

A hagyományos cserép- vagy palatetőnek lényegében egyetlen funkciója van: hogy védjen a csapadék ellen. Roel de Boer újrahasznosított műanyag szalagból formált kúpos „cserepei” a csőrös végükön lyukasak, tehát kiengedik a fölösleges csapadékot, ugyanakkor a zsebes kialakítás lehetővé teszi a konténeres ültetést.

Forrás: Roel de Boer

A vízszintes zöldtetővel ellentétben itt ugyan nem folyamatos a talajréteg, és emiatt a szigetelőképesség is csekélyebb, de szétterülő futónövények ültetésével ez a különbség csökkenthető. A tető tartószerkezetét nem szükséges megerősíteni, mert a műanyag kúpcserép könnyű, tehát még földlabdával és növényzettel együtt sem lesz nagyobb a tömege, mint egy cseréppel borított tetőnek.

Élőtető szintén Hollandiából 

Egy másik holland tervező, Klaas Kuiken is az élővilág sokszínűségének fenntartására gondolt, amikor megtervezte a madárodú-tetőcserepet, amely remek megoldás arra, hogy az ereszek alatt ma már nem szívesen látott és onnan elüldözött madarak biztonságos fészkelőhelyet találjanak maguknak.

Forrás: Klaas Kuiken Design

Forrás: Klaas Kuiken Design

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az ELMŰ-ÉMÁSZ az ARC közreműködésével 550 ezer forint összdíjazású kreatív óriásplakát pályázatot hirdet, amelynek címe: Te hogyan spórolsz az energiával? Beküldési határidő: 2013. augusztus 13.

Engedd el magad, és mutasd meg, hogyan fogod vissza magad az energiafogyasztásban!
Van elég kreatív energiád arra, hogy csökkents az energiaigényeden? Szereted kifejezni magad? Meg is osztanád másokkal? Most nem kell visszatartanod magad!

Közös álmunk, az igazi rezsicsökkentés hatékonyan csak hosszú távon és kreatívan teremthető meg. Neked vannak ötleteid arra, hogy hogyan kellene csökkenteni az energiafelhasználást? Lehetsz okos, vagy lehetsz kritikus. Lehetsz komoly, vagy lehetsz vicces. Lehetsz szakember, vagy lehetsz műkedvelő. Lehetsz műszaki, vagy lehetsz lírai. Döntsd el, találd ki és mutasd meg egy képen nekünk! Küldhetsz fotót, rajzot, szöveget, bármit a kapcsolási rajztól az olajfestményig.

Számít, hogy milyen jövőt teremtünk magunknak, mert abban fogunk élni. Ahhoz, hogy a jövőnket tervezni tudjuk, kell egy brainstorming. Tekintsd ezt annak, hiszen a legelszálltabb ötletek a legnagyobb eséllyel versenyeznek!

Pályázz, és mutasd meg kreatív, ötletes, vicces vagy komoly elképzeléseidet az energiatakarékosság jövőjéről!

A zsűri által legjobbnak ítélt három tervből, valamint a közönség által kiválasztott egy pályaműből Budapesten, Pest megyében és Kelet-Magyarországon 100 példányban készül óriásplakát, amely 2013 októberében lesz köztéren látható.

A részletes pályázati feltételeket megismerheted az ELMŰ-ÉMÁSZ közösségi oldalán. További információ emailen a palyazz@arcmagazin.hu címen vagy telefonon a +36 30/510-8860-as telefonszámon kérhető.

Az átlagos amerikai otthon 240 négyzetméter alapterületű, a családok a jövedelmük legalább harmadát, de inkább felét költik lakásfenntartásra – azaz munkában töltött éveik során nagyjából 15 évig csakis a rezsi befizetéséért dolgoznak. Ezért mind többen költöznek kisebb lakásokba. Sőt, egyesek a materiális és lelki szabadság elérése érdekében miniházakat szeretnének, nemcsak hétvégi nyaralónak, hanem egész éves tartózkodás céljából. Ők a Tiny House Movement, azaz Kulipintyó-mozgalom tagjai, akik átdimenzionálják életüket a 9-37 négyzetméteres új élettérre. Jelszavuk: Kis lakás, kis stressz! 

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company 

Csak azért, mert kerekeken is lehet mozgatni, a kulipintyó még nem egyenlő a lakókocsival. A kis házakat tulajdonosaik általában maguk építik, zömmel újrahasznosított alapanyagokból – a kulipintyó tehát sokkal inkább környezetkímélő lakhely, mint egy guruló műanyagdoboz, amelyet egy sor, az egészségre káros anyag (ragasztók, festékek stb.) felhasználásával készítenek.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kevesebb és kisebb számla ellenére persze marad még megoldandó feladat: területbérlés, vízvételi hely szervezése, tároló/raktár foglalása azoknak, akik a miniházba való költözéssel nem tudnak, vagy nem akarnak megválni ingóságaik zömétől.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kulipintyók kicsik, de kényelmesek és környezetbarátok: sokan építenek be komposztáló vécét és napelemes világítást. A takarítás megvan fél óra alatt, utána a tulajdonosok kiülhetnek a ház elé sziesztázni egyet, vagy kertészkedhetnek.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kulipintyós élet nem „vándorcirkusz”. A miniházak tulajdonosai általában huzamosabb ideig maradnak egy-egy helyen, de az is igaz, hogy képesek bármikor továbbállni – például ha egy másik megyében találnak munkát maguknak. Amúgy is jellemző rájuk a megfontoltság, és ezzel az életstílussal rengeteg erőforrást (pénzt, időt, energiát) megtakarítanak, amit másra fordíthatnak.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

Az alábbi videóban Dee Williams elmeséli, hogyan építette tízezer dollárból a maga 8 négyzetméter alapterületű kulipintyóját. A palackos gázszámlája alig öt dollár havonta, de a zuhanyozást a munkahelyén kell megoldania, mert a miniházában csak mosakodásra van lehetőség. A kicsivel nagyobb miniházakban persze van fürdőszoba is.

A Tumbleweed oldalán letölthető fotók, videók és tervrajzok találhatók

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Csupán egy kiürült stiftes dezodor és egy napelemes izzókészlet kell az energiatakarékos kerékpárlámpához, amelyet egy óra alatt össze lehet dobni, és mindenkinek hasznos, aki nem fedett helyen tárolja napközben a bringáját.

Forrás: Instructables

Műanyag dezodorosdoboz a legtöbb háztartásban akad, a napelemes izzóhoz elég egyszer megbillenni a talicskával a kerti munka közben, hogy pont félbetörjük az ösvényt szegélyező éjszakai lámpák egyikét.

Az Instructables csináld-magad gyűjtőoldalon a Sudhu Tewari nevű felhasználóval is előfordult a fenti baleset, aki azonnal összekombinálta a felszabadult alapanyagokat. Öt lépésben elmagyarázza a mikéntjét. Meg lehet csinálni fehér dobozból is első lámpának.

1. Vegyük ki a dezodormaradékot a csavarós szerkezettel együtt a műanyag házból. Szereljük ki a napelemes szettet a kerti lámpából, ügyelve arra, hogy kábel és a fényérzékelő szenzor ne sérüljön. A szenzor végzi a ki- és bekapcsolást, általában egy kis kadmiumelem.

2. Akkus csavarhúzóhoz csatlakoztatott miniflexszel vágjunk egy akkora nyílást a dezodorház egyik oldalára, amelyen be tudjuk tenni a dobozba a napelemes szettet. A repedések és szilánkok megelőzése érdekében vágás előtt erős ragasztószalaggal tekerjük körbe a házat.

3. Illesszük a napelemes szett áramkörét és elemét a műanyag házba, rögzítsük ragasztópisztollyal. Az izzókat óvatosan húzzuk a kupak pereménél feljebb, hogy kilátsszanak a dobozból. Ha minden a helyén van, szilikonnal nyomjuk tele a dezodor műanyagházát, és hagyjuk megszilárdulni. Ezzel remélhetőleg vízállóvá tettük a lámpát. Ha belül megszilárdult, a kupak peremére is nyomjunk egy kis szilikont, és tegyük vissza a házra. Elvileg kész a lámpa.

4. Fúrjunk és csavarozzunk egy bilincset a ház hátuljára, ennek segítségével fogatjuk oda a kormányhoz vagy az ülés aljához. De lehet erős gumiszalagot is használni a célra-

5. Próbáljuk ki az új lámpát, és ha munkába indulunk, parkoljuk le a kerékpárt az épület napos oldalán, hogy mire hazaindulnánk, feltöltse a napelemet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Azt, hogy valaki idősebb huszonötnél, mi sem jelzi jobban, mint hogy egy dobozban több tucat régi magnó- és videókazettát őrizget, illetve olyan „ezeréves” floppykat, amelyeket már semmivel nem tud beolvasni. Néhány művész megmutatja, hogy miként lehet ezeket a technológiai fosszíliákat újrahasznosítani – analóg kiselejtezés helyett megőrizni a digitális örökkévalóságnak.

Erika Iris Simmons 2008-ban alkotta meg első képét: egy kupac letekert magnószalagról Jimi Hendrix bongyor hajára asszociált, és a gondolatot némi ragasztó segítségével tetté alakította.

Folytonos kísérletezgetés következett, kipróbálta a szupernyolcas filmet is, mint azt az Audrey Hepburn című alkotása is mutatja.

De más klasszikusok is megmozgatták a fantáziáját, így az 1994-es Ponyvaregény - a videószalag vált alapanyaggá.

Nem állt meg, készített már képet bankjegyekből, kártyákból és kottából is.

Jelenleg egy általános iskolai tanároknak szóló kézikönyvön dolgozik, amely az újrahasznosított művészetről (recycling art) szól.

Alyce Santoro a buddhista imazászlóktól nyerte az ihletet: ahogy a szél meglibbenti őket, közvetíti is a kis színes zászlókra írt imádságot az ég felé. Santoro 50 százalék műszálból és 50 százalék magnószalagból szövi „sámánruháit”.

A Sonic Fabric (hangzó kelme) elnevezésű különleges textilt egy magnófejjel végigsimítva a ruha megszólal, a művész szerint „gurgulázós hangon, mintha a víz alatt hallanánk” az eredeti felvételt.

Noha a ruhák a hétköznapi viseletet nem bírnák ki, ezért csak kiállítások tekinthetők meg, Jason Mraz a 2010-es Grammy díjátadón egy magnószalagból szövött Sonic Fabric nyakkendőt viselt. 

Nick Gentry szerint az ő módszere közelebb hozza a művészt, a nézőt és azt, aki az alapanyaggal hozzájárult a műalkotás elkészítéséhez.

Jelesül felajánlotta egy régi floppyját, fotónegatívját vagy röntgenfelvételét ahhoz, hogy Gentry egyik új alkotásának része legyen.

Készített már portrét Sir Ian McKellenről.

David Bowie előtt tisztelegve Nick Gentry egy különleges falidobozt készített, amelynek „képes oldala” a Bowie-ról készült fotók és filmek negatívjaiból áll.

A meglepetés villanyoltás után következik, mivel a dobozt LED-égőkkel ki lehet világítani. Megtekinthető a londoni Opera Gallery kiállításán, amelynek címe The Many Faces of David Bowie, és 2013. augusztus 31-ig látható. 

Fluoreszkáló műanyag kavicsot keverve a betonhoz olyan autófeljáró vagy kerti ösvény alakítható ki, amelynek világítása a lehető legtakarékosabb az árammal, merthogy semmit sem fogyaszt, hiszen a napsugárzás „zöldenergiáját” aknázza ki.

A hagyományos cinkszulfidos fluoreszkáló anyagoknál tízszer erősebb fényt ad a kanadai Core Glow cég termékcsaládja, amelyet számtalan helyen és módon lehet felhasználni.

Elég napi 10-20 perc napsugárzás vagy mesterséges fény ahhoz, hogy a kavicsok éjjel akár 12 órán át világítsanak. Mivel nem kell hozzájuk áram, ezért meg lehet takarítani a villanyvezeték-hálózat kiépítésének költségét is.

A fénylő kavicsok ellenállnak az időjárásnak, szemben azokkal a főleg távol-keleti importból származó termékekkel, amelyeket fluoreszkáló bevonattal (festékkel) utólagosan tesznek világítóvá. A Core Glow termékek nem radioaktívak, nem mérgezőek és környezetbarátok.

Hasonló tulajdonságokkal bír az amerikai Ambient Glow Technology fluoreszkáló termékcsaládja, amelyben megtalálható a világító homok is, amely különlegessé teszik a kerti játszósarkot. A felhasználók szerint egyúttal távol tartja a nem kívánatos látogatókat, legyenek bár két- vagy négylábúak.

Beltérben a fürdőszobához ajánlják a világító kavicsokat. A préselt betonból kialakított mosdópultba néhány maréknyi kavicsot süllyesztenek, amelyek enyhe fénye éppen elég ahhoz, hogy éjszaka ne kelljen felkapcsolni a világítást.

2020-ra akár évi 38 millió eladott e-bringával 11 milliárd dolláros üzletté válhat az ágazat. Az „állandó hátszeles” kétkerekűek iránt rohamosan nő az érdeklődés Európában is, és nem csak a hegyvidéki országokban.

Forrás: Electric Vehicle Rider

Ha a megtett kilométereket nézzük, Hollandiában az elektromos kerékpár már megelőzte a vonatot, mert immár második helyen áll a személygépkocsik mögött. Az Európai Kerékpáros Szövetség szerint minden eladott autóra két eladott kerékpár jut – de az elektromos kerékpár eladások ennél is sebesebb ütemben, 22 százalékkal bővültek.

Forrás: Magnum Cap

A Forbes üzleti hetilap nem tartja kizártnak, hogy Európában az autóértékesítés csökkenéséhez hozzájárul az e-kerékpárok iránti fokozódó kereslet, ami 2013-ban elérheti az 1,2 millió darabot.
„Mi is látjuk a nyugat-európai felfutást, és reménykedünk, hogy előbb-utóbb Magyarországra is begyűrűzik a trend”, mondta a 365 kérdésére Paróczai Iván, a Schwinn-Csepel kereskedelmi igazgatója.

Elektromos kétkerekű járművek értékesítési trendje 2016-ig (Ázsián kívül) - Forrás: Pike Research

Egy lábhajtású kerékpáron átlag 6,3 kilométert teszünk meg német statisztikák szerint, az e-kerékpárral már 9,8 kilométert. Az e-kerékpár legnagyobb előnye, hogy jóval hosszabbra nyújtja a kényelmi zónánkat, mert különösebb fáradság nélkül legyűrhetünk vele 15-20 kilométert, akár hegymenetben is. Ha valaki eddig azért nem járt munkába kerékpárral, mert kimerült és leizzadt, mire célba ért, az e-kerékpár egy csapásra megoldja a gondjait. (Az élményről az Origó írt Beépített hátszél címmel.)

A saját tulajdonú autó a ház előtt állva is vagy havi húszezerbe kerül (biztosítás, éves szervizek, gumik, kopó alkatrészek stb.), és a leggyorsabban amortizálódó műszaki eszközök közé tartozik. Ehhez képest a kétszázezer forintból kivitelezhető utólagos meghajtás-segítő felszerelése vagy a szintén 200 ezertől induló gyári e-kerékpár ésszerű befektetésnek látszik. „Az eleve motorral gyártott e-kerékpár iránt azért lehet nagyobb az érdeklődés, mert arról nem lehet csak úgy lelopni a meghajtó-szerkezetet – mondta a 365-nek Kilián Zsolt, a Magyar Kerékpárosklub közlekedésmérnök munkatársa. - Magyarországon ugyanis nem az izzadás, hanem a félelem tart vissza sokakat a kerékpározástól: félnek a járműforgalomtól, és félnek a lopástól. Ezért lenne fontos a kerékpárokat nyilvántartó országos rendőrségi adatbázis.”
 

Így néz ki a Toyota tervezett e-kerékpárja. Forrás: Yankodesign

Egy 250 wattos elektromos kerékpárral óránként 25 kilométeres sebesség érhető el, de nem is kell több, mert a KRESZ szerint a kerékpárúton megengedett maximális sebesség óránként 30 kilométer. Egy közepes elektromos autó 50-80 kilowatt teljesítményre képes, így az újratöltéshez legalább kétszázszor nagyobb az áramigénye, mint az e-kerékpárnak. Ennek száz kilométer megtétele során nagyjából 1 kilowattóra a fogyasztása, ami egyenlő egy menet mosással vagy hét óra tévézéssel.

Napelemes e-kerékpár töltőállomás Olaszországban. Forrás: Self-Energy

Az elektromos kerékpárnak is van szén-dioxid-lábnyoma, attól függően, milyen technológiával állították elő a villamos energiát: 4-14 gramm kilométerenként, de ez lényegesen kevesebb, mint egy átlagos autó 140-180 grammja. Magyarországon a villamos energia mintegy 56 százaléka fosszilis eredetű (szén, gáz), és nem megújuló, ezért áttételesen az elektromos meghajtású járművek is környezetszennyezőek lehetnek – kivéve, ha olyan csekély energiát igényelnek, mint egy elektromos kerékpár.

2012-ben kampány indult a kerékpározás népszerűsítésére Londonban.
Ügynökség: M&C Saatchi, fotó: Jason Hindley

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A napsugárzás segítségével bontja le a gépjárművek által kibocsátott nitrogén-dioxidot a speciális bevonattal ellátott burkolat, amely átlagosan napi 19 százalékkal mérsékli a légszennyezés mértékét.

Forrás: RNW

A városi légszennyezés évente több ezer légzőszervi megbetegedést és idő előtti halálozást okoz, valamint felelős a savas esők kialakulásáért, ezért megfontolásra érdemes minden találmány, amely képes csökkenteni a károsanyagok mennyiségét. Götz Hüsken német feltaláló a holland Eindhoveni Műszaki Egyetemet kereste meg ötletével: az útburkolatot titánium-dioxiddal kellene bevonni, mert az fotokatalitikus reakcióban a napsütés UV-sugarai hatására elbontja a légszennyező nitrogén-dioxidot. 2010-ben kezdődtek a kísérletek, amelyek összegzését nemrég publikálták.

„Különböző évszakokban és eltérő meteorológiai feltételek esetén végeztünk mintavételeket, és megállapítottuk, hogy az újfajta burkolat kedvező esetben akár 45 százalékkal is csökkenti a levegőben lévő károsanyag-szintet”, foglalta össze Jos Brouwers professzor, a Journal  of Hazardouos Materials szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. A nitrogén-dioxid bomlása során oxigén keletkezik, valamint viszonylag ártalmatlan nitrátvegyület, amely a csapadékkal a csatornarendszerbe kerül, majd onnan a helyi víztisztítóba. 

A hollandiai Hengelo városában a Castorweg nevű utca százötven méteres szakaszát borították a DeNo_x burkolattal, a következő százméteres szakasz pedig kontrollként szolgált. A vizsgálati szempontok között szerepelt a forgalom intenzitása, a nitrogénvegyületek és az ózon koncentrációja, hőmérséklet, páratartalom, az UV-sugárzás és a szélsebesség mértékének megállapítása. Ez utóbbi azért fontos, mert a légmozgás hatására száraz időben is folyamatosan tisztul az útburkolat felszíne, tehát a bevonatot nem borítja be a por, megakadályozva a kémiai reakció lezajlását.

A hagyományos térkövek titán-dioxidos kezelése másfélszeresére emeli a burkolat előállítási költségét, de a jelen kísérlethez hasonló, úgynevezett heterogén fotolitikus katalizációnak nevezett új eljárások iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A szakemberek reményei szerint ugyanis hatásosan lesznek képesek semlegesíteni a különféle szennyezőanyagokat. Továbbá nagy mennyiségben előállítva jelentősen csökkenthető nemcsak a légszennyezés mértéke, hanem az útburkolat ára is.

Kapcsolódó írások:
Néma gyilkossá váltak a szénerőművek Németországban (Origo Környezet rovat)
Légszennyező anyagok (Szegedi Tudományegyetem)

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A lakás hűtésére számtalan környezettudatos ötlet van, az egyik legjobb az árnyékolás. Ennek is számtalan változata létezik, némelyik megvalósításához több idő és pénz kell, mások azonnal és pár ezer forintból kihozhatók.

Az Amerikai Energiaügyi Hivatal szerint a ház déli ablakai fölé szerelt árnyékoló szerkezet a napsugarak kiszűrésével 65 százalékkal csökkenti az adott szobába érkező hőenergia mennyiségét, és 77 százalékkal a nyugati oldalon. A belső reluxa 45 százalékkal kevesebb meleget enged be, egy olyan sötétítő függöny pedig, amely az ablak felőli oldalán fehér szövettel van bélelve (vagyis kétrétegű), 33 százalékkal. (Ez a fehér szövet akár egy lepedő is lehet, nem kell túlkomplikálni. Ha nem csiptetős a függönytartó, akkor pár biztosítótűvel oda lehet fogni a meglévő függönyhöz, és kész.) 

Napvitorla

A legtöbb lakberendezési áruházban kapható már 6-15 ezer forintért (és persze drágábban is) háromszögletű vagy négyzet alakú napvitorla, amelynek felszereléséhez erős zsinórt és karabinert is mellékelnek a csomagban. Ügyeljünk arra, hogy a vitorla UV-álló szövetből legyen, hogy jövőre is kitartson. Feltehetjük az ablak, terasz, kerti játszósarok fölé.

Forrás: Waitrosegarden

Amennyiben műanyagszövetből van, és nincsenek rajta szélnyílások, érdemes négyzetméterenként egy pár centis félhold alakú nyílást vágni bele, hogy ne kelljen mindig kiszaladni és leszedni, ha feltámad a szél. Természetesen viharban ne hagyjuk kint, mert kiszámíthatatlan.

Függőkert ablakba

Vertikális pozícióban kellemes szórt fényt ad, ha besüt a Nap, és persze locsolni is könnyebb úgy a balkonládába ültetett növényeket. Reggel és este le lehet ereszteni vízszintesre a szellőztetéshez.

A Volet Végétal (Növényi zsalugáter) a francia Barreau & Charbonnet designcsoport projektje, amelyet a 2012-es párizsi kertészeti kiállításra (Jardins Jardin) terveztek. Fontolgatják a sorozatgyártást, de amíg erre sor kerül (és eljut hozzánk) a remek ötleten érdemes elgondolkodni.

Újrahasznosított alapanyagokból néhány ezer forintból megvalósítható egy nap alatt. Konyhaablakba ideális fűszerkertnek.

Házfalhoz toldott pergola

Ha terasz nincs is, egy árnyékoló faváz jól jöhet a kánikulában. Lehet 15-20 négyzetméteres is, kivitelezését érdemes szakemberre bízni a stabil csapolások és a tartószerkezet pilléreinek biztonságos rögzítése érdekében.

Forrás: Westernredcedarpergolas

Amennyiben a tartógerendákon nyugvó keresztléceket épületfa helyett szellősen rögzített deszkából alakítjuk ki, vagy a lécekre merőlegesen textilmolinókat húzunk, erősebb árnyékoló hatást lehet elérni. Ablak vagy teraszajtó fölé is lehet egyet tenni, jól néz ki és mérsékli a napsugárzás erejét.

Forrás: via BHG

Lugas

Nálunk újrahasznosított vascsövekből és rudakból lett összehegesztve a futószőlőt tartó váz a terasz fölé. Idén nem izzadtam le a metszéssel, és hagytam felfutni az indákat az ereszre, aminek ősszel majd nem fogok örülni, amikor eltömődik az esőcsatorna a belehulló levelektől. Most azonban nemcsak kellemesen árnyékol, hanem rendkívül hangulatos is a lugas – és mindenütt szép dús szőlőfürtök lógnak.

Forrás: HKZs

Garth Britzmann amerikai építészhallgató a Nebraskai Egyetem diákjainak segítségével használt PET-palackokból alakított ki átmeneti lugast egy parkoló fölé.

A fakeretre felfüggesztett 1581 darab műanyagpalackba különböző színű ételfestékkel színezett vizet töltött, így alakította ki a szemvidító látványt.

Vagyis abszolút természetidegen elemekből rekonstruál egy virágos mezőt – fenn a fejünk fölött.

Na persze nem volt ez annyira egyszerű, 200 óra munka van benne, részletes leírás az Instructables.com oldalon. 

Épített árnyékolás

A tornác a magyar népi építészet alapeleme, sokféleképpen hasznosítható és rendkívül kedvező klimatikus viszonyokat teremtő színtere a háznak. Árnyékot vet az ablakokra és a falra, ezzel megakadályozza, hogy direkt napfény érje őket. Hajdanán tavasztól őszig ott zajlott az élet, lehetett ott krumplit pucolni, szunyókálni, pipázni. Kár, hogy manapság alig látni már ilyet, új házon pedig elvétve.

Szép tornác a tárnoki Tabán utcában. 

Az indiai Anagram építésziroda is a téglából indult ki, csak elvetette nemcsak a vakolatot, hanem sok helyütt még a habarcsot is: a mozgalmas ritmus szerint elforgatott téglákból áttört „csipkefalat” alakított ki a Dél-Ázsiai Emberi Jogi Dokumentációs Központ Új-Delhiben álló épületének teljes homlokzatán.

A „lélegző hőgát” átengedi és keringeti a kintről érkező frissítő szellőt, de a trükkös téglák elegendő árnyékot vetnek ahhoz, hogy a fal mögötti lépcsőház és iroda ne melegedjen föl.

Így a fal fenntartható módon gondoskodik a központ hűvösen tartásáról – légkondicionáló berendezés nélkül. További képek és tervrajzok az iroda honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Más amerikaiaknál fittebbek és gazdagabbak a michigani Mackinac lakói - így foglalta össze tapasztalait egy riporter, aki valóságos időutazásnak írta le a látottakat.  

Forrás: bikewalklincolnpark.com

A Huron-tó egy kis szigetén van ugyan repülőtér és hajókikötő, de más környezetszennyező járművel elvétve találkozni: csak a rendőrök, a mentők és tűzoltók használhatnak robbanómotoros járművet. Mindenki más kerékpárral közlekedik, illetve néhány szolgáltató elektromos autóval.

Annak idején, 115 évvel ezelőtt ide is megérkezett a motorizáció néhány automobil képében, de azonnal óriási felháborodást váltottak ki. "Ezektől a mechanikus szörnyektől megvadulnak a konflislovak!" – panaszkodtak a helyiek, akik városkájuk tisztaságát is féltették az új közlekedési eszközöktől.

Forrás: theglamoroushousewife.com

Így aztán a városi tanács törvénnyel tiltotta meg Mackinacben a géperejű járművek használatát. A rendelet mindmáig érvényes a szigeten – és sehol másutt az amúgy autófüggő Egyesült Államokban. Az ötszáz lelkes település ennek köszönhetően mára turistaparadicsommá vált, nyaranta 15 ezer látogatót is fogadnak. Az ide érkezőket lenyűgözi a hely csendessége és makulátlansága, sokaknak hihetetlen élmény az USA egyetlen autómentes országútján, a szigetet megkerülő 185-ösön végigbringázni. 

A helyiek a demokrácia, az egyenlőség jelképének is tekintik a kerékpárt, mondván, így mindenki számára azonos lehetőségek nyílnak a helyváltoztatásra, senki nem jut előnyökhöz. Mackinacban biciklivásárláskor a kényelem és a használhatóság az elsődleges szempont: legyen széles nyerge, erős fém sárhányója, magas kormánya és strapabíró kitámasztója. 

Forrás: thegraphic.com

Persze nagy kosár is kell rá, hiszen minden bevásárlást ezzel intéznek, de a helyiek sisakra vagy más védőfelszerelésre nem költenek. Minek? Autók nincsenek, ők meg nem rohannak sehová. A különleges városka lakóiról az az általános benyomás, hogy sportos életmódjuknak köszönhetően remek formában vannak, és temérdek pénzt megspórolnak azzal, hogy nem kell benzinfaló autókra költeniük.

Via bikede.org

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Több mint nyolcezer aláírt, Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett képeslapot és egy levelet nyújtott át szerdán a Levegő Munkacsoport a kormány képviselőjének. Az aláírók támogatják a kormány programját a súlyosan egészségkárosító részecskeszennyezés csökkentésére, és sürgetik az elavult autóbuszok mielőbbi lecserélését korszerű, lehetőleg nulla emissziós járművekre.

Az államnak és az önkormányzatoknak példát kell mutatniuk a dízeljárművek okozta légszennyezés csökkentésében a Levegő Munkacsoport szerint. A környezetvédő szervezet örömmel fogadta, hogy Budapesten nemrég 150 korszerű autóbuszt állítottak forgalomba. Ugyanakkor ennél sokkal többre van szükség, hiszen a BKV-nál további mintegy 1000, a Volánbusznál és a vidéki tömegközlekedési vállalatoknál pedig összesen csaknem 8000 elavult autóbusz cseréjére lenne szükség.

Erre kiváló lehetőséget nyújt most az, hogy az Európai Unió 85 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt állami és önkormányzati tulajdonba kerülő nulla emissziós, illetve hibrid buszok beszerzésére. Egyes önkormányzatok már éltek a lehetőséggel. Magyarországon az elmúlt időszakban sikerrel mutatkozott be cseh, kínai és lengyel nulla emissziós busz, de hamarosan elkészül a számos technikai újdonságot tartalmazó magyar fejlesztésű elektromos autóbusz is.

Az Eurobarometer közvélemény-kutatása szerint Magyarország lakosságának 75 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt tíz évben romlott a levegő minősége, és 65 százaléka úgy véli, hogy az államnak többet kellene tennie a légszennyezés csökkentése érdekében. Ugyanakkor mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a dízeljárművek a leginkább környezetbarát gépjármű-közlekedési eszközök.

A dízeljárművek jelentős kibocsátói annak a szennyezésnek, amely Magyarországon évente mintegy 16 000 ember tíz évvel hamarabb hal meg ahhoz képest, mintha tiszta levegője lett volna. A részecskeszennyezés súlyos légúti, valamit szív- és érrendszeri betegségeket idézhet elő. A szennyezés gyorsítja az éghajlatváltozást is azáltal, hogy a sarkvidékre jutva felgyorsítja a hó és jég olvadását.

Egy hőszigetelt és egy szigetelés nélküli családi ház gázfogyasztását és rezsiköltségét hasonlítja össze egy év alatt az az energiahatékonysági összehasonlító program, amelyet a Knauf Insulation indított a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Pannon Építőműhely Kft. szakmai támogatásával.

A programba pályázaton választották ki a két ingatlant 179 jelentkező közül. A családi házakat egy fűtési szezon különbséggel hőszigetelnek. Az első, hajdúnánási ingatlan szigetelése most megtörtént. Szeptembertől a nalamszigetelnek.hu oldalon lehet követni a ház energiafogyasztása, akárcsak a még szigeteletlen hajdúdorogiét.

„A házakon elvégeztük az energetikai auditot, ami a kedvezőtlen, de Magyarországon általánosnak mondható, energiahatékonysági szempontból korszerűtlen „F”, illetve „G” kategóriába sorolta az ingatlanokat. Számításaink szerint a komplett, korszerű hőszigetelésnek köszönhetően a most leszigetelt ingatlan a gépészet változatlanul hagyásával is „A” energetikai besorolásúvá válik” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. A szigetelt és szigeteletlen ingatlan egyaránt Magyarország legjellemzőbb típusú és alapterületű (108 négyzetméter, 110 négyzetméter) családi háza, mindkettőben két felnőtt és két kiskorú lakik.

Az épületekre 20 centiméteres homlokzati FKDS kőzetgyapot szigetelőanyagot helyeznek fel. A padlástereket 25 centis Classic 0,039 üveggyapot szigetelés borítja majd, ami vastagabb, mint a Magyarországon jellemző 8-10 cm-es szigetelés, ám európai viszonylatban átlagosnak mondható, és hosszú távon valóban biztosítja az alacsonyabb rezsiköltséget.

„Szoktál lélegezni? Akkor muszáj védened a környezetet!” Így foglalható össze az Oscar-díjra jelölt Woody Harrelson mottója. A világhírű színész évtizedek óta vegetáriánus, egy hawaii ökofarmon él, és tizenöt év fejlesztés után most szalmaalapú papír gyártásába fogott.

Fotó: Rawtographer

Évente 3-6 milliárd fát vágnak ki világszerte a fakitermelő cégek. A nyersfa feléből papír készül, holott a technika ma már lehetővé teszi a teljesen papírmentes iroda működtetését. Ennek ellenére egyre több papír fogy, évente mintegy négyszázmillió tonna. Ez sem hosszú, sem rövid távon nem fenntartható, a Föld tüdejének nevezett erdők pusztulását okozza.

Woody Harrelson éppen ezen próbál változtatni – talán közrejátszik ebben neve, hiszen a wood angolul fát jelent. A színész főleg az erdőirtás elleni politikai kampányokban vállal szerepet, de úgy érzi, a környezetvédő szervezetek nem képesek hathatós eredményeket elérni. „Az egyik helyen sikerül leállíttatni a favágókat, akik a másik helyen folytatják” – mondta a Time magazinnak. 

Ezért a probléma gyökerénél kereste a megoldást, méghozzá a papírgyártáshoz használt anyagban. Így lett egyik alapítója a kanadai Prairie Pulp and Paper vállalatnak, amely a papírgyártáshoz 80 százalékban szalmát használ, és 20 százalékban fát, de az is fenntartható és felelős erdőgazdálkodásból (FSC) származik. 

Az Egyesült Államokban a Staples irodaszer-ellátó hálózat forgalmazza a Step Forward Papernek elnevezett újfajta papírt: ebből két doboznyi ment meg egy fát a kivágástól. A gyártás a költségek miatt egyelőre Indiában zajlik, ami a szállítás szén-dioxid-lábnyomát figyelembe véve nem túl szerencsés; ha felfut az értékesítés, akkor az USA-ban is üzemet nyitnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Néha egészen szokatlan módszert választanak a természetvédők ahhoz, hogy elérjék céljukat. Az emberré nyilvánítás mellett a több száz éves szokásjog felélesztése is hasznos lehet.

A gangeszi delfin átlagos élettartama 26 év, de a faj talán előbb kihal. Forrás: Marinebio.org

Tilos szórakoztatási céllal fogságban folyami delfint tartani Indiában 2013 májusa óta. A helyi természetvédelmi minisztérium állásfoglalása szerint a cetfélék rosszul tűrik a fogva tartást, viselkedésük megváltozik, rendkívül stresszessé válnak. Szokatlanul magas intelligenciaszintjük és érzékenységük okán ezentúl non-humán személynek számítanak, és különleges jogok illetik meg őket.

„Morálisan elfogadhatatlan ezeket a lényeket szórakoztatásra kényszeríteni”, szólt a közlemény. A gangeszi folyami delfin szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján, méghozzá a veszélyeztetett (Endangered) kategóriában, ami azt jelenti, a jelenlegi tendenciák mellett természetes környezetében már a közeli jövőben biztosan a kihalás veszélye fenyegeti. 

Száznegyven év pereskedés után kapott különleges védelmet a Whanganui.
Forrás: Aidan Wojtas/Flickr

Új-Zélandon a maorik szent folyója, a Whanganui 1873 óta tartó jogi csatározások után éppen egy évvel ezelőtt nyerte el a „jogi személy” státust, maori nyelven Te Awa Tupua lett. Ez arra jogosítja, hogy élő egységes szervezetként vegyék figyelembe bármely hivatalos ügy során, és a maorik közül választott két jogi képviselője mindenkor a folyó érdekeit figyelembe véve járhasson el.

Noha a folyók világszerte az élet szimbólumai, szinte sehol nem tekintik őket önálló élő szerveződéseknek vagy élőlények közösségének, egységes entitásnak, ennél fogva jogaik sincsenek, azaz nincs mód közvetlenül a nevükben fellépni a nekik kárt okozók ellen.

Az új-zélandi törvény harmonizál azzal a 2008-as ecuadori kezdeményezéssel, amely egy népszavazás után az alkotmányba foglalta a folyók, erdők és más természeti képződmények jogait: „a Természetnek, azaz Pachamamának joga van létezni, fennmaradni, fejlődni, valamint az életfenntartáshoz és az evolúcióhoz nélkülözhetetlen funkcióit, struktúráit, illetve folyamatait regenerálni”.
 

Minden finn szabad joga a természet értékeinek hasznosítása, de egyben kötelessége azok védelme.
Forrás: Upitrek/Flickr

Hasonló az a finn törvény, amely egy több évszázados szokásjogot emelt modern jogszabállyá: ez a Mindenki joga (Jokamiehenoikeus). Ennek értelmében mindenkinek szabad jogában áll az ország területén (kivéve a magánbirtokot vagy természetvédelmi területet) gyalogolni, síelni vagy kerékpározni; ideiglenes táborhelyet kialakítani; bogyókat, gombákat, virágokat és más terméseket begyűjteni; horgászni; evezni, vitorlázni, motorcsónakozni, úszni, mosakodni; télen a befagyott vizeken gyalogolni, síelni és horgászni.

Ám senkinek sem szabad másokat zavarni és javaikban kárt okozni; a madarak fészkeit és fiókáit, illetve a rénszarvasokat és más nagyvadakat megzavarni; élő fát kivágni vagy annak sérülést okozni, magánbirtokon fát, mohát, zuzmót gyűjteni; vészhelyzetet leszámítva nyílt tüzet rakni más birtokán; lakóhelyek (magánépületek) nyugalmát táborozással vagy zajongással felverni; nem szabad szemetelni; gépjárművel letérni a kijelölt útról a terület tulajdonosának engedélye nélkül; halászni vagy vadászni engedély nélkül.

Finnországban nagyon komolyan veszik ezt a törvényt, és egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint nemcsak elfogadják az általa nyújtott kiváltságokat, hanem be is tartják a törvény által kirótt kötelezettségeket. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A tizenegyedik helyen végzett a 365 környezettudatos ötlet a HVG Goldenblog szavazásának civil kategóriájában; részletek a verseny oldalán. Minden kedves szavazónknak köszönjük!